Idézetek

Nézzük meg ezt a mechanizmust egy konkrét esetben is, amely példa - az egyszerűség kedvéért - legyen a már említett Desmond Morris-könyv (1997). A szerzo már a könyv címében expliciten megfogalmazza alapmetaforáját (Az emberállat), majd a bevezetoben egy kicsit részletezőbben - a stiláris követelményeknek megfelelően - újra leírja: Az ember nem más, mint az állatvilág egyik tagja. Egyszer szörnyeteg, másszor fenséges, de mindig állat. Hiába szeretjük bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a valóságban felkapaszkodott majmok vagyunk. Ezt követi a durva analógiák felállítása, amelynek egyik legszemléletesebb példája a könyv (magyar kiadásának) 83. oldalán látható két fotó. Az egyik egy állatkertben készült, majmokat láthatunk egy ketrec rácsai mögött. A másik képen egy emeletes lakóházat látunk, ahol a lakók az erkélyeiket körberácsozták. A képek alatti felirat az alapmetaforára épülő almetafora: "A város nem betondzsungel, hanem emberek számára épített állatkert. A városlakókon a ketrecben tartott állatok össze- és bezártságából fakadó zavarai figyelhetők meg." Az elemzések egy finomabb szintjén már konkrét viselkedési típusokat hasonlít össze a szerző. "Vita közben az ajkaink is követik a majmok mimikáját. Amikor támadni készülünk, vízszintesen széthúzzuk őket, hogy metsző- és szemfogainkat felfedve heves vicsort produkáljunk."

(Mund Katalin: Biofóbia a szociológiában)

ElőzőKövetkező

További idézetek:

További idézetekért keresd fel az Idézet.lap.hu linkgyűjteményt!

© 2007-2009