A Darwin-nap "törzsfejlődése" A Darwin-nap a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. A kezdeményezők úgy gondolták, annak ellenére, hogy modern kultúránk és életvitelünk nagyrészt a tudomány eredményeire épül, sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról.
Darwin napi előadás anyag Az alábbi file egy előadás anyagát tartalmazza Darwinról és az evolúcióról. A diák letöltése PDF formátumban
Csatlakozz! Az alábbiakban néhány ötletet sorolunk fel, mind a megemlékezésekkel, mind a Darwin-nap hazai elterjesztésével kapcsolatban. A lista azonban korántsem teljes. A Darwin-nap megünneplésének nincs megszabott módja. Találd ki a leginkább hozzád illő formát!		Az evolúciós gondolkodás története Bár a predarwinisták szinte mindent felsoroltak, amiről Darwin és követői írtak, azonban meggyőzőnek koránt sem mondható, a variációra, illetve az annak eredményeként létrejövő fajkeletkezésekre összefüggő, kielégítő magyarázatokat nem adó tanokat hirdettek.		Amit sosem mertél megkérdezni az evolúcióról Legtöbbünk elfogadja az evolúció tényét a nélkül, hogy komolyabb ismeretekkel rendelkezne róla. Az alábbi kérdezz-felelek írásban igyekszünk öszefoglalni az evolúcióelmélet főbb témaköreit.
Idézet Nézzük meg ezt a mechanizmust egy konkrét esetben is, amely példa - az egyszerűség kedvéért - legyen a már említett Desmond Morris-könyv (1997). A szerzo már a könyv címében expliciten megfogalmazza alapmetaforáját (Az emberállat), majd a bevezetoben egy kicsit részletezőbben - a stiláris követelményeknek megfelelően - újra leírja: Az ember nem más, mint az állatvilág egyik tagja. Egyszer szörnyeteg, másszor fenséges, de mindig állat. Hiába szeretjük bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a valóságban felkapaszkodott majmok vagyunk. Ezt követi a durva analógiák felállítása, amelynek egyik legszemléletesebb példája a könyv (magyar kiadásának) 83. oldalán látható két fotó. Az egyik egy állatkertben készült, majmokat láthatunk egy ketrec rácsai mögött. A másik képen egy emeletes lakóházat látunk, ahol a lakók az erkélyeiket körberácsozták. A képek alatti felirat az alapmetaforára épülő almetafora: "A város nem betondzsungel, hanem emberek számára épített állatkert. A városlakókon a ketrecben tartott állatok össze- és bezártságából fakadó zavarai figyelhetők meg." Az elemzések egy finomabb szintjén már konkrét viselkedési típusokat hasonlít össze a szerző. "Vita közben az ajkaink is követik a majmok mimikáját. Amikor támadni készülünk, vízszintesen széthúzzuk őket, hogy metsző- és szemfogainkat felfedve heves vicsort produkáljunk." (Mund Katalin: Biofóbia a szociológiában) További idézetek...